A hosszabb tenyészidejű zöldségfajok fejlődését palántázással lehet felgyorsítani, ezzel biztosíthatjuk, hogy rövidebb idő alatt kifejlődjenek és idejében termést hozzanak. A kelkáposzta, a dinnye, a fejeskáposzta, a karfiol, a paradicsom, a paprika mind olyan zöldség, amelyek magjából palántát kell a kezdetekben nevelni. A többi zöldségfajtát már lehetséges állandó helyrevetéssel szaporítani. A kiültetési állapotot a zöldségfajták nem ugyanannyi idő alatt érik el, a káposztaféléknél ez 6 hét a magvetéstől számítva, a paprika- és paradicsompalántáknál pedig 8 hét. Április 10-e körül lehet kiültetni a káposztafélék palántáit, a magvetés ideje így február végére, március elejére tehető. április végén vagy május elején ültethető ki a paprika-, illetve a paradicsompalánta.
A vetőmagokat okvetlen olyan helyről szerezzük be, ami megbízható, hiszen így biztosíthatjuk a növények fajtaazonosságát és fertőzésmentességét. A palántázásnál a közeg is meghatározó, a csírázást kedvezetlenül befolyásolhatja a savanyú vagy lúgos talaj. Amennyiben nincs tapasztalatunk a házi közeg összeállítását illetően, akkor célszerű a kertészetekből erre alkalmas földet beszerezni, de figyeljünk, hogy ne virágföldet válasszunk.
Milyen előkészületekre van szükség?
A neveléshez szükséges eszközök előkészítése előtt célszerű az edényeket fertőtleníteni 10%-os hypos oldat segítségével. Ezután minimum 6cm-es vastagságban célszerű feltölteni szaporító közeggel, amit rögtön javasolt benedvesíteni. Az edények feltöltésénél figyeljünk arra, hogy mellőzzük a levegőtlen viszonyokat, a későbbiekben problémát okozhat a szárazság, de a túlzott nedvesség is. A magvetés sűrűsége függ a magok nagyságától, minél kisebbek, annál sűrűbben kell bevetni. A magas páratartalmat úgy kerülhetjük el, ha teszünk fóliát az edények tetejére.
Esővízgyűjtők telepítésével a locsolást is elvégezhetjük költséghatékonyan, amit jellemzően minden nap el kell végeznünk, hogy a növények szépen fejlődjenek.